Lengyelország

December 28.-án reggel 8-ra elindultunk Lengyelországba, Krakkóba. Az út 7 óra hosszú volt,
szép volt a kilátás a hegyek az idő alatt kár, hogy annyira nem élvezhettem ki, mert végig
hánytam az egészet. Délután 5 fele megérkeztünk a Krakkus Hotelbe, ahol mindenki
elfoglalta a saját szobáját. Én Topennel és Rafival voltam egy szobába. Kipakolás után rögtön
mentünk körülnézni a helyi terepet. A helyi játszótéren töltöttünk az időt és szórakoztunk,
majd később visszamentünk vacsorázni, másmilyenek milyen voltak az ízek mint amiket mi
megszoktunk. Vacsi után mentünk lefeküdni, kipihenni az utat, másnap korán kelünk!!
Másnap korán ébresztettek azzal hogy indulunk a haláltáborba. Ugyanis Auschwitzba
mentünk ahol zsidó és a roma származású embereket kivégezték. És ott egy idegenvezető
volt és amit ott hallottunk az egy megrázó történet volt. Nap mint nap 11 ezer embert
utazott ide azzal a tudattal hogy dolgozni jönnek. Mindenki vihetett magával egy nagy
poggyászt amit ő szeretett volna. Vonattal utaztak Auschwitzba és Birkenauba. 1 vagonba
több száz embert belegyömöszöltek. Miután megérkeztek leszállították őket, és a nőket és a

gyerekeket egybe tették és a férfiakat külön. Aztán elvették tőlük a poggyászokat és aztán
letetették velük a poggyászokat és elküldték őket fürödni. Biztosan jól esne nekik egy hideg
zuhany és piszkosak, ezt mondták nekik. De ők nem tudták, hogy mi fogja őket várni. Egy
orvos külön válogatta azokat az embereket akik megfelelő magasságba voltak és
munkaképesek voltak. És akik nem azokat egyenesen vittek a gázkamrákba. Miután
bekísérték őket, elmondták nekik, hogy aki ellen fog nekik szegülni azt megölik. Nagyon rossz
körülmények között éltek ugyanis 1 szalmazsákokon 4-en aludtak, 300-an voltak egy cellába
és alig fértek el. Reggelinek száraz kenyér és víz járt, ebédre fűleves, vacsorára szintén a
kenyér. Reggel 7- este 10-ig dolgoztatták őket. Volt többféle munka. Voltak azok akik
fogvatartottak poggyászokat szedték ők jobb esetben voltak, mert amilyen élelmiszert
találtak azt titokban megtudták enni. Persze ha ezt észreveszik az őrök, őket is megölik.
Voltak a fegyverkészítők voltak zenészek akiknek minden reggel zenélniük kellett. Több millió
ember halt itt meg azért, mert valakik jobbnak gondolták magukat a másiknál. Miután
Auschwitzból eljöttünk elmentünk egy étterembe ahol ízletes ételeket falatoztunk. Topen
steaket rendelt és nem gondolta hogy annyi vér fog belőle folyni mint egy frissen vágott
disznóból, ezért Dávid felajánlotta hogy cseréljen vele és így jól laktak minde a ketten és az
egész csapat. Miután visszamentünk a szállásra eldöntöttük az Ákosékkal hogy elcseréljük a
mi szobánkat az övékre, hogy egy stúdiót csinálhassanak belőle. Utána elmentük vacsorázni.
Vacsora után kezdődött a felvétel. Elsőnek hárman mentünk be a stúdióba, Én, Topen,
Dominik. Külön sávokba vettük fel a zenét. Nap hátralevő részében szórakoztunk és
zenéltünk. 3.nap Reggeli után elmentünk az Aqua parkba. Senkinek nem volt úszóruhája
ezért vettünk fürdőruhát. Átöltöztünk és mentünk is fürödni. Volt 7 csúszda, 8 jakuzzi vagy
10 medence ahol mindegyik különböző volt és más és más játékokat lehetett játszani. Az én
kedvencem és szerintem a csapat kedvence a forgó volt. Ahol egy nagy 8-as alakban, körbe
körbe vitt a sodrás. Csúszdákból nem tudom eldönteni mert mindegyik nagyon király volt. 5
óra fürdés után elmentünk ebédelni. Ebéd után még visszamentünk a vízbe, 1 óráról volt szó
és lett helyette 3 legalább. Az tény, hogy sérülés nélkül senki nem ment haza. Vacsi után
zenélni mentünk Beri Ádámmal aki megmutatta gyönyörűen hegedűn a Kis kece lányom
dallamát. Ezt nagyon szépen be is tanultuk. Este 10 fele már le is feküdtünk, mert tudtuk
hogy másnap fellépés lesz és ezért kipihentnek kell lenni. Másnap 7 fele keltünk és rögtön
szaladtunk is le reggelizni. Miután kicsíptük magunkat a városba mentünk. Annak ellenére
hogy esett a havas eső az örömzenélés az utcán nem maradhatott el, én elmentem kávéért
Ágival amiből ruha nézegetés lett. A show közepén beugrottam én is és nyomtuk a csárdást.
Miután jól átfagytuznk elmentünk a mekibe kajálni, hazafelé menet pedig elmentünk az
ékszerészhez. Miután visszamentünk a szállásra, elkezdtünk készülődni az esti koncertre.
Krakkó belvárosában léptünk fel a Stefában ami egy népzenei kulturális bisztró. A koncert 9
órától kezdődött mi voltunk az első fellépők. Látszott rajtuk, hogy nem hallottak még ilyen
zenét, de a közepe felé már mindenki táncolt. Miután vége lett a koncertünknek, jöttek a
következők. Lengyel népzenét játszottak amiben volt hegedű, cselló és egy csörgő. Nagyot
táncoltunk a többiekkel és a közönséggel. Éjfélkor koccintottunk majd egy kicsivel később
hazaindultunk és útközben vettünk gyrost. Nagyon finom volt. Este aludtunk. Délután 3-kor
keltünk és reggel kicsit zenélgettünk. Rengeteg számot felvettünk ezen a napon a stúdióban.
Másnap reggelre már össze voltak pakolva a cuccaink mert reggeli után már indultunk is
haza. Olyan nagy volt a dugó, hogy 14 és fél óráig utaztunk haza. Egyszer megálltunk
Zakopanéba ahol csodálatos látvány ért minket. Rengeteg hó esett és nagyons szép város
volt. Ettünk egy nagyon finomat és vettünk pár souvenirt az otthoniaknak. Sajnálom hogy
kimaradt snowboardozás, mert nem volt hó de remélem hogy egyszer majd be fogjuk tudni
pótolni és nem a folyosón fogunk próbálkozni vele. Este 11 fele érkeztünk haza és annyira ki

voltam fáradva hogy anyukáméknak csak annyit tudtam mondani hogy jó volt ez az utazás.
Reggel elmeséltem nekik mindent. Alex (13) a snowboardokat szponzorálta: Store13
Budapest és a Tottisí Síkölcsönző Szentendre Hálásak vagyunk az élményért!!! És külön
köszönet a Wacław Felczak Alapítványnak! Nélkületek ez a 6 nap nem jöhetett volna létre!

‍
Photo: Halász Éva, Kotta Patrik
Írta: Lázár Alex (12)

‍

További képek az eseményről Facebook profilunkon megtekinthetőek.

‍